A GMP-diagnosztika

A diagnosztika fő jellemzői

A gyermekek beszédészlelési és beszédmegértési folyamatai a GMP-diagnosztikával vizsgálhatók. Ezt a tesztrendszert prof. dr. Gósy Mária fonetikus, nyelvész, pszicholingvista (tudományos tanácsadó, illetve tanszékvezető egyetemi professzor) fejlesztette ki 1984 és 1988 között (az első tesztcsomag 1989-ben jelent meg). Az eljárás sztenderdizált, így a magyar anyanyelvű gyermekek beszédfeldolgozási folyamata megítélhető, minősíthető, és az eredmények alapján a terápia megtervezhető. 3 és 13 éves kor közötti gyermekek vizsgálatára alkalmas (bizonyos esetekben fiatalabbak és idősebbek részleges tesztelése is elvégezhető a diagnosztikával). A kapott adatok alapján a beszédfeldolgozás tesztelt működései jól jellemezhetők, ezáltal a tipikus fejlődési szint megbízhatóan elkülöníthető az elmaradottól, a zavart folyamattól. Ezt a diagnosztika életkorspecifikus értékei teszik lehetővé.

A diagnosztika megtanulása

A GMP-diagnosztika használatát akkreditált tanfolyam keretében lehet elsajátítani (feltétel pedagógiai, pszichológiai vagy orvosi diploma). A tanfolyamokat évente kétszer a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete szervezi (egymást követő három napon). A tanfolyamot végzett és a vizsgát sikeresen letett kollégák tanúsítványt kapnak.

A diagnosztika tesztjei

A diagnosztika 20 tesztet tartalmaz, közülük 15 az óvodás és 18 az iskolás gyermekek vizsgálatára szolgál (a résztesztek számának különbségét az okozza, hogy vannak csak az óvodások és vannak csak az iskolások számára kialakítottak). Az egyes tesztek sorrendjét a vizsgáló szabadon választhatja meg, vagyis azoknak szigorúan kötött sorrendje nincsen. Javasolt ugyanakkor, hogy a GMP1, vagyis a hallás épségének ellenőrzése mindig az első, a dichotikus tesztek pedig lehetőleg az utolsók legyenek (lásd GOH-eljárás).

Az egyes résztesztek használatához laboratóriumi körülmények között előállított, speciális hangfelvételeket tartalmazó hangkazetták és további, e célra kialakított eszközök szükségesek (ezeket az anyagokat a Nikol Kiadó publikálja, megvásárolhatók). A diagnosztikához nélkülözhetetlen a magnetofon vagy a CD lejátszó (a dichotikus tesztekhez sztereó változatuk és fejhallgató szükséges), valamint egy megfelelően csöndes helyiség a vizsgálat elvégzéséhez.

A tesztfelvétel sorrendjét minden esetben a vizsgált gyermek életkorához, pszichés állapotához és kooperációs készségéhez kell igazítanunk. Ez azt jelenti, hogy az egyes tesztek a gyermek szempontjából kellőképpen változatosan következhetnek egymás után. Így nem idézünk elő sem homonim gátlást, sem fáradást, sem „unalmat”. A változatosság itt azt jelenti, hogy az ismétléses feladatot például képnézés, majd azt pantomimjáték, ezt kitalálásos, majd válaszadásos teszt kövesse.

A tesztelési idő

A tesztelési idő óvodásoknál átlagosan 25 perc, iskolásoknál 35 perc. Ezek az időtartamok relatíve rövidek, mégis elegendők ahhoz, hogy a gyermek beszédfeldolgozása jól megismerhető legyen. Elkerülhető azonban az, hogy a gyermek elfáradjon, s emiatt nem a valós teljesítményt kapjuk, hanem valami fáradtsági szintet. A diagnosztika tehát ebben az értelemben is igen megbízható.